Csatornázatlan fehér foltok a Rábaközben

Megyénkben több településen már megkezdték a szennyvízcsatorna-beruházást. Huszonöt településen azonban még csak terveznek. Most a kétezer lakos alatti falvak pályázhatnak: három megyében összesen 2,5 milliárd forintra.

Cs. Kovács Attila - cikke Kisalföld 2012.01.12.


Szennyvízcsatorna-rendszer kiépítésére pályázhatnak a kétezer lakos alatti települések. Ez leginkább a Rábaközt érinti: itt található ugyanis a csatornátlan
községek jó része. A pályázatokat május 2-ig lehet benyújtani. Megyénkben jelenleg több településen is folyik szennyvízberuházás, például Rábatamásiban vagy Bősárkányban. Huszonöt községben viszont még nincs, esetleg terv szintjén létezik. Acsalagon, Barbacson, Bezin, Bogyoszlón, Cakóházán, Cirákon, Csapodon, Dénesfán, Dörben, Fehértón, Gyórón, Jobaházán, Maglócán, Magyarkeresztúron, Markotabödögén, Nemeskéren, Pásztoriban, Potyondon, Rábapordányban, Rábcakapin, Répceszemerén, Szilsárkányban, Tápszentmiklóson, Tárnokrétin és Vadosfán. Kevés kivétellel tehát a Rábaköz a közművesítés fehér foltja.

Rábapordány sikertelen pályázaton már túl van. Akkor a helyiek 52 százaléka igényelte a közművet. Az önkormányzat azon fáradozott az elmúlt években, hogy népszerűsítse a beruházást. Számos tájékoztatót tartottak a témában, de csak két százalékot sikerült javítaniuk. Pásztorné Szakács Gabriella polgármester elmondta: bízik benne, hogy az arány javul a későbbiekben. Mindenesetre ők indulnak a pályázaton. – Terveink készen vannak, a költségeket természetesen újra kell számolni – tájékoztatott. – A három évvel ezelőtti számítások szerint ingatlanonként kétszázötvenezer forint hozzájárulást kellene fizetni. Persze fizetéskönnyítő konstrukció lesz, nem kell egy összegben befizetni a pénzt.

Pásztoriban szintén régóta tervezik a rendszer kiépítését és most is beadják igényüket. A helybeliek csaknem száz százaléka szeretne rákötni a csatornára. Potyondon és Bogyoszlón szintén nincs még kiépítve a közmű. A két szomszédos község most arról egyeztet, hogy esetleg közösen vágnának bele, tudtuk meg Molnár Vilmos potyondi polgármestertől.

Bertha Zoltán, a PANNON-VÍZ Zrt. csornai üzemmérnökségének vezetője a Kisalföld érdeklődésére elmondta: üzemeltetői szempontból szerencsésebb, ha több település közösen építi a rendszert és a tisztítótelepet. Esetleg egy már működőhöz csatlakoznak.
– Több Csorna környéki község önkormányzata is megkereste már a PANNON-VÍZ Zrt.-t – tájékoztatott Bertha Zoltán. – Tárnokrétivel például rövid időn belül megkezdjük az egyeztetést, ők saját tisztítóban gondolkodnak. Magyarkeresztúr esetében szó volt önálló telepről, és arról is, hogy a szanyival kötik össze rendszerüket. Vizsgáljuk, melyik a hatékonyabb megoldás. Természetesen költséghatékonyabb, ha több község szennyvizét gyűjti össze egy-egy tisztító. Az is előfordulhat persze az adottságok miatt, hogy erre nincs lehetőség. Dör a csornai szennyvíztisztító telephez csatlakozna, ehhez egyébként a város már elvi hozzájárulását adta.

A Regionális Operatív Program keretében kiírt pályázat kilencvenszázalékos támogatást nyújt tehát. Zajzon Imre, a tervezéssel foglalkozó Aqua Line kft. ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: a három megyét érintő programban közel két és fél milliárd forint áll rendelkezésre. – Ez azt jelenti, hogy hat-nyolc település nyerhet támogatást. A támogatás nyolcvanöt százaléka uniós, tizenöt százaléka hazai forrás – fogalmazott a szakember. – Egy Pásztorihoz hasonló község kétszáz-kétszázharmincmillió forintos beruházási költséggel számolhat. A támogatás felső határa négyszáz-, alsó határa húszmillió forint.

 

Pályázat