Nem fenyegeti vízhiány Magyarországot

Vannak, akik azt is tudják értékelni, ha egy téglát kapnak karácsonyra, mert azt a WC-tartályba helyezve véget vethetnek annak, hogy napi 40 liter ivóvizet pazaroljanak el az öblítésre. Itthon nem gond jó minőségű édesvízhez jutni, de egyre több uniós országban lesz fenntarthatatlan a vízgazdálkodás.

Jó vizet! - a tengerészköszönés kifordításával ez lehet az egyik legjellemzőbb jókívánság az előttünk álló tíz évben. Európa nem számít száraz, aszályos kontinensnek, azonban az EU lakosságának szinte a fele joggal aggódik az élethez alapvetően szükséges víz miatt - derül ki azokból az elemzésekből, háttéranyagokból, amelyeket az EU brüsszeli környezetvédelmi szakértői bocsátottak az [origo] rendelkezésére.

Magyarország területének kétharmadát 2002-ben és 2003-ban is szárazság sújtotta. Ám nemcsak itthon volt erős szárazság hét és nyolc évvel ezelőtt: ugyanez volt tapasztalható Romániában (Erdély nagy részén és a Dunától északra fekvő Baragan-síkságon), egész Olasz- és Spanyolországban, Portugáliában és Dél-Franciaországban is. A 2003-as szárazság egész Európát - 100 millió embert - sújtotta a Balti-tengertől délre. Nagy-Britanniában, Nyugat-Franciaországban és Portugáliában 2005-ben volt igen kevés csapadék. Az utóbbi harminc év aszályai miatt bekövetkezett károkat összesen 300 milliárd euróra becsülik Európában.

Az aszályos időszakok eközben árhullámokkal váltakoznak. A klímaváltozás jeleit mutató, fokozatosan szélsőségesebbé váló időjárás megterheli az uniós országok vízkészletét. A víz iránti igényt az ipar fejlődése és a turizmus terjedése egyaránt fokozza. Ha minden a jelenlegi trendek szerint alakul a jövőben is (ez az ún. "business as usual" forgatókönyv), akkor a közszolgáltatók, az ipar és a mezőgazdaság vízigénye 16%-kal nő meg 2030-ra az Európai Unióban.

Az OZONE NETWORK cikke.

A linkre kattintva tovább olvasható:

 http://ozonenetwork.hu/ozonenetwork/20101221-ivoviz-edesviz-vizhiany-infografika-nem-fenyegeti-vizhiany-magyarorszagot.html