Szennyvízrákötések

A Kisalföld SMS rovatában a szennyvízcsatorna rákötésekkel kapcsolatban több olyan közérdeklődésre számot tartó kérdést tett fel egy olvasó, melyekre terjedelmi okokból csak a weblapunkon tudunk válaszolni.

• a vízdíj cikket fokozva: aki rá van kötve a szennyvízhálózatra, miért fizet vízterhelést? Aki a kötelező rákötést nem hajtotta végre, mennyit fizet? Ha megtelt, hova üríti? 3. kérdés: számon tartják-e a nem rákötötteket? A Választ kérném! madárné

A vízterhelési díjat a jogalkotók a 2004. január 1-jén életbe lépett 2003. évi LXXXIX. sz. törvényben határozták meg. A vízterhelési díjat a szennyvízdíjjal együtt a szolgáltató számlázza ki, és továbbítja az államnak. A vízterhelési díj tehát a „szennyező fizet” elven alapuló adójellegű elvonás. Célja, hogy elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energia-kibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását.

A meglévő szennyvízhálózatra való rákötést az illetékes önkormányzat jegyzője rendelheti el. Aki ezt a kötelezést nem hajtja végre, bírságot fizet. A bírság összegét az illetékes önkormányzat határozza meg. Az új viziközmű törvény előírja, hogy egy éven belül kötelező lesz rácsatlakozni a megépült rendszereke annak, akinek erre megvan a műszaki lehetősége.

Ha valakinek megtelt a szennyvízgyűjtő aknája, akkor meg kell rendelnie ennek kiszippantását egy vállalkozótól, akár a Pannon-Víz Zrt-től. Területenként eltérő, hogy kitől érdemes rendelni, erről célszerű az illetékes önkormányzatnál érdeklődni. Mindenképpen olyan vállalkozótól rendeljen, akinek erre a tevékenységre van engedélye. A szippantott szennyvizet a szippantókocsik a szennyvíztisztító telepre szállítják. 

Természetesen számon tartjuk, ki nem kötött még rá a meglévő rendszerekre. Társaságunknál jelenleg 9990 olyan fogyasztási hely van, ahol műszakilag adott a lehetőség a megépült szennyvízrendszerekre való csatlakozásra. A jogalkotók által év végén elfogadott 2011. évi CCI. sz. Törvény alapból mindenhol tízszeresére emelte a talajterhelési díjat. További háromszoros szorzót kell alkalmazni az olyan területeken – így Győrben és környékén is – ahol a felszín alatti vízkészlet fokozottan érzékeny a szennyezésekre. A friss jogszabály tehát minden eddiginél keményebben ösztönzi a megépült rendszerek igénybevételét.

: