Az Erzsébet Ligeti Víztorony építése a MÉLYÉPTERV tervei alapján 1961-ben kezdődött. Az építményt Thoma József, a Mélyépterv Kossuth díjas mérnöke tervezte. A Budapesti Csatorna Építő Vállalat, a Közmű és Mélyépítő Vállalat elődje volt a kivitelező. Az építők viszonylag gyors haladását csúszózsaluzás alkalmazása tette lehetővé. A torony csak azután kapcsolódhatott a győri hálózatra, miután elkészült a Győr-Révfalu felől érkező 500 mm átmérőjű főnyomócsőnek utolsó szakasza is. A víztorony próbaüzeme 1964 júliusában kezdődött. Kiderült, hogy a régi révfalui víztoronnyal nem tud jól együttműködni. Amikor ugyanis a révfalui torony megtelt, az Erzsébet ligeti még csak félig töltődött meg. Ez azt jelentette, hogy az új víztorony teljes feltöltésekor a révfalui túlcsordul. Ezért aztán később, 1965-ben a révfalui tornyot kiiktatták a hálózatból. Az Erzsébet ligeti víztorony víztartálya két részből áll. A nagyobbik 1300 m3-es medence körbeöleli a belső 700 m3-es tartályt. A kettőt vasbeton fal választja el egymástól. A medencék tisztításakor tehát csak az egyiket kell kivenni a vízforgalomból. A víztorony szerkezetét a nyolcvanas években egy váratlan meghibásodás után megerősítették. A külső tartályrészt acéllemez abroncsokkal erősítették meg. Ezek úgy ölelik körbe a tartályt, mint hordót az abroncsok. A külső tartóoszlopokra is rögzítő bilincsek kerültek. 2009-ben ért véget a PANNON-VÍZ Zrt. saját beruhzásában a víztorony teljes felújítása. Kívül belűl megújult az épület, kicseréltük a teljes csővezeték rendszert, a szivattyúkat. A Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete ünnepi előadó ülésén adták át a magújult víztornyot.