Gyakran ismételt kérdések
A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet szerint a vízdíj elszámolás alapja a bekötési vízmérő. Az egyes lakások fogyasztását mérő mellékvízmérők belső költségmegosztó szerepet töltenek be a fogyasztói közösség elszámolásában. Abban az esetben, ha a bekötési vízmérőn különbözet marad fenn a mellékvízmérőkön mért fogyasztás levonását követően, annak kiegyenlítése a lakókat terheli, mivel a bekötési vízmérőn átfolyó teljes ivóvíz mennyiséget a fogyasztói közösség használta fel. Az alábbiakban szeretnénk segítséget adni abban, hogy mi okozhatja leggyakrabban az eltéréseket.A belső hálózat hibája: Jelentős különbözetet okozhat a bekötési vízmérőt követő, de még a mellékvízmérőket megelőző csővezetéken kialakult szivárgás vagy csőtörés. Egy 1 mm-es repedés esetén akár 30 m3 víz is elfolyhat egy hónap alatt! A belső vízhálózat a fogyasztó tulajdonát képezi, ezért a hálózat karbantartása és javítása a lakóközösség hatáskörébe tartozik.A mellékvízmérő hibája: Előfordulhat, hogy az egyik mellékvízmérő meghibásodik, így a bekötési vízmérőn átfolyó víz mennyisége nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem jelentkezik a mellékvízmérők összesítésében.
A leolvasás eltérő időpontban: Több lakásos társasházban, ha a mellékmérőket nem tudják egyszerre leolvasni, akkor a le nem olvasott mérőkön mért fogyasztások a főmérőre egy összegben kerülnek kiszámlázásra.
Társaságunk kiemelt figyelmet fordít kintlévőségének csökkentésére. A követelések behajtásának első lépéseként minden kiküldött számlán feltüntetésre kerül az előző időszakban keletkezett hátralék összege, mely az első felszólításnak tekintendő. A következő lépés a hátralékos fogyasztók fizetési emlékeztetőben történő tájékoztatása a tartozás összegéről. A tartozásrendezés elmaradása esetén a behajtási folyamat következő elemeként fizetési felszólítót küldünk az adós részére, melyben ismertetésre kerülnek a fizetés elmaradásának egyéb jogkövetkezményei is.Amennyiben a hátralék továbbra is fennáll, úgy a 38/1995. (IV.5.) sz. Korm. rendelet 9.§-a által biztosított jogunknál fogva lehetőségünk van a tartozással rendelkező fogyasztási helyen a vízszolgáltatást korlátozni. Ennek lényege, hogy a lakásban megszűnik a vízellátás. A jogszabály által előírt 50 l/fő/nap mennyiség biztosítása 150 méter távolságon belül elhelyezett tűzcsapról, illetve négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig minden negyedik szinten elhelyezett tárolókból történik.
A fenti jogszabály értelmében, jogunkban áll továbbá a 2 hónapon túli tartozást felhalmozó fogyasztók szolgáltatási szerződését felmondani. Ennek következtében a továbbiakban a főmérőre történik a számlázás, így a bekötési mérőn fennmaradó mennyiséget a főmérő szerinti fogyasztó, azaz a lakóközösség köteles megfizetni. Ennek elmaradása esetén a bekötési mérő kerül korlátozásra, azaz akár egy lakó miatt az egész ház vízellátása csökkenhet.
A követelések jogi úton történő érvényesítése is a behajtási folyamat részét képezi. Többszöri eredménytelen felszólítást követően a tartozás érvényesítése érdekében, fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésére kerül sor, melynek egyéb járulékos költségei is vannak. Miután a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, és még mindig fennáll a tartozás, a végrehajtási eljárást megelőzően ismételt felszólításra kerül sor.
A fentiek alapján a 38/1995.(IV.5.) sz. Korm. rendelet által biztosított jogunknál fogva a szükséges behajtási eszközök alkalmazásával a hátralékok beszedése mindenképpen megoldható.
Kérjük a tisztelt Közös Képviselőktől, hogy működjenek közre a hátralékos lakók tartozásának rendezését illetően! Segítsék lakóikat! Hívják fel a figyelmet az adósságkezelési támogatás, valamint a lakásfenntartási támogatás lehetőségére is.
Az ivóvíz fogyasztás mérésére vízmérő szolgál. Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő a bekötővezeték végpontjára telepített mérőeszköz, amely az ingatlan összes vízhasználatát méri. A fogyasztói hálózaton belül mellékmérők is felszerelhetők.Szolgáltatási pont előtt beépített fogyasztásmérő tulajdonjoga a víziközmű-szolgáltatót, a szolgáltatási pont után beépített mellékvízmérő tulajdonjoga az elkülönített vízhasználót illeti meg. A fogyasztásmérő cseréjéről, hitelesítéséről a mérőeszköz tulajdonosa a saját költségén köteles gondoskodni.
A bekötési vízmérőt, valamit a szolgáltatóval elszámolásra használt mellékmérőt üzembe helyezéskor a szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával zárja le. Elveszíti a mérő hitelessége érvényességét, ha a plombát rögzítő zsinór elszakad, vagy a plomba megsérül. Csak a tárgyévi hitelesítésű mérőket veszi át a szolgáltató üzemeltetésre.
A Kormányrendelet szerint a fogyasztónak biztosítani kell a vízmérő akna hozzáférhetőségét, tisztán tartását, a vízmérő ép állapotban való megőrzését, a fogyasztásmérő ellenőrzését, hitelesítését vagy egyéb okból történő cseréjét, a hibás fogyasztásmérő javítását. Ha a felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.
A bekötési vízmérők esetében a hitelesítés érvényességének időtartama 4 év, a mellékmérők esetében 8 év. Ha a hitelesítés érvényessége lejár a bekötési vízmérőt a szolgáltató, a mellékvízmérőt a felhasználó saját költségén cseréli. A szolgáltató a vízmérő cseréjének időpontjáról, ill. annak körülményeiről előre értesíti a fogyasztót. A mérőcsere a helyszínen dokumentálásra kerül.
Ha a fogyasztónak bármilyen, a szolgáltatással kapcsolatos panasza van, azt mindenekelőtt a szolgáltató vízmű területileg illetékes ügyfélszolgálati irodáján célszerű elintézni; ezt megteheti személyesen vagy telefonon.
Panaszát írásban is beküldheti (levélcím: 9002 Győr, Pf.: 217.), illetve használhatja az On-line ügyfélszolgálati bejelentőt.
Ha a fogyasztó a vízmérő rendszeres ellenőrzése során, vagy a számla alapján úgy gondolja, hogy a vízmérő többet mér a valós fogyasztásnál, először feltétlenül meg kell győződni arról, nincs-e ennek telken- vagy házon belüli oka.
A rejtett szivárgást nagyon nehéz feltárni, azonban ez elsősorban a fogyasztó érdeke.
Amennyiben a fogyasztó azt észleli, hogy a mérő akkor is fogyasztást mutat, amikor minden kifolyócsap zárva van, és sehol nincs jól látható felszíni nyoma vezeték meghibásodásának (csepegő szifon, nedves fal, stb.), csőtörés, illetve szivárgás lehet. Ez esetben a hibát mielőbb fel kell tárni, és javítani kell.
Csőtörés, vagy a kerti csap hibája esetén a mérőállás megjelölésével a szolgáltatót értesíteni kell, hogy kivizsgálja a hiba okát, ugyanis a csatornadíjat nem kell megfizetni, ha az elfolyt víz nem került a csatornába. A csatornadíj elengedését írásban kell kérni, azonban az elfolyt ivóvíz díját ekkor is meg kell fizetni.
